abcnyomtatvány

Szöveg alá nyomott világosabb színű homogén felület, ábra, fotó vagy grafika

A kiadványba a belívtol eltéro minoségu ívek bekötése különbözo formában, különbözo helyekre. A bekötés az eloállítási költségeket is módosíthatja.

A kiadvány tartalmát alkotó, kötészetileg összetartozó egység, amelyet a kötészet során látnak el valamilyen borítóval. A belív tulajdonképpen egybegyujtött köteg papír, amely a könyv tényleges tartalmát hordozza. A könyv vastagsága függ az Ön által választott papír vastagságától.

A betűkészletek (fontok) elnevezés vonatkozik az írógépjelek különbözo méretu és stílusú karaktereire. Mikor betuképet vagy fontot választunk, mindenképpen vegyük figyelembe az alábbi három tényezot: A font vizuális megjelenését, amely személyes ízlés kérdése is. A font mérete és stílusa illeszkedik-e az anyag tartalmához, a közönség összetételéhez, képes-e közvetíteni az üzenetet, és megszólítani az olvasót? A font olvashatóságát képes-e közvetíteni az üzenetet a leheto legvilágosabb formában? Két betukészlet családot különböztetünk meg: a talpasokat (serif) és talp nélkülieket (sans serif). A talpas betukészleteknek ahogy a nevük is mutatja egy rövid dekorációs vonal vagy vonás van a nyomatott betu vonalainak végén. A talpas betukészletekben a kisbetuk egyedibbek és jobban felismerhetok, így könnyebb azokat olvasni. A talp nélküli betukészleteknek ezzel szemben nincs dekorációs vonal vagy vonás a nyomatott betu vonalainak végén. Minden választott betukészletet figyelembe kell venni, azokat is, amelyeket a szöveg tördelésben, és azokat is, amelyeket a vektoros grafikákban használunk! Színes betuknél a telített (saturated) szövegek biztosítják a legjobb megjelenést. Tipp a Nestpress nyomdától: Ne használjunk két vagy három különbözo betukészletnél többet egy kiadványban. Ennél több rendetlen, zavaró megjelenésu szöveget eredményez.

Négyszínnyomás; a színes képeket a négy alapszín segítségével lehet felbontani, illetve kinyomni. Az alapszínek: cián (cyan, C), bíbor (magenta, M), sárga (yellow, Y), fekete (black, B). A cián, magenta és sárga festékeket fehér fényvisszavero papírra hordjuk fel. A festékek elnyelik vagy kivonják a velük komplementer színeket a fehér fénybol, ami így az adott színben tükrözodik vissza. A fekete (K) használata elsosorban azt szolgálja, hogy megváltoztassa a színek fényességét (világosságát vagy sötétségét). CMYK színterek színtartománya általában kisebb mint az RGB színtereké. Ez kevesebb, és általában kevésbé élénk színeket eredményez. Az eljárásnak ugyanakkor megvan az az elonye, hogy az olyan színterek, mint az SWOP CMYK olyan színtartományt biztosítanak, amely a legtöbb CMYK nyomtatón elérheto. Ez segít a színhuség vonatkozásában, ha a munkákat több különbözo nyomtató eszközön dolgozzák fel. A fekete csatorna megorzésének, vagy szerkesztoségének lehetosége szintén lehetséges ha CMYK színtérrel dolgozunk.

A denzitás a nyomdaiparban a fedettség jellemzésére használt mérőszám, mely a reflexiós vagy transzmissziós tényező tízes alapú negatív logaritmusából számítható. A denzitás mérésére a mindennapi gyakorlatban fedettség méro műszereket, ún. denzitométereket használnak.

Színminta vagy Pantone-szám alapján meghatározott szín, amelyet a nyomda kever ki Pantone alapszínekbol (8 fajta van), nem pedig a nyomdai CMYK színek keverékeképpen kerül a papírra. Arculatok, és logok színeinél van jelentosége.

"Dots per inch" (azaz képpont per hüvelyk). Annak megadására szolgál, hogy egy képen milyen surun találhatók egymás mellett az azt alkotó képpontok. Használják szkennerek, nyomatók felbontásának megadására is.

Fóliázás, lakkozás nyomógépben, UV lakkozás, amely meggátolja a festék lehúzódását, erősebbé teszi a papírt. Anyaga szerint lehet műanyag, optikailag fényes vagy matt.

Kiadványok nyitási oldalával szemben levo, élben találkozó alkotórészeinek (hajtogatott ívek, lapok) elnevezése. Könyv esetén a szerzo nevét, a címét, a kötetszámot és a kiadó emblémáját szokás feltüntetni rajta. Folyóirat esetén általában a cím, évfolyam, megjelenési szám kerül rá.

A kartonok és lemezek anyagának egyenes vonalú megtörése a felület megsértése nélkül. Hajtások jelzo nyomása, amellyel a kiadvány (például könyvborító) jobb nyithatóságát, vagy (például prospektus, dosszié) könnyebb záródását biztosítják.

A kiadvány címnegyedében vagy végén elhelyezett önálló oldal, amely a szerzői jog, a kiadó és a nyomda főbb adatait tartalmazza.

Könyvek nemzetközi (UNESCO) 10 számjegyű azonosító száma. A nemzeti ISBN irodától (Országos Széchényi Könyvtártól) kell kérni e-mailben: isbn kukac oszk.hu A könyvnek általában az impresszum (kolofon) oldalán szokás elhelyezni.

Ív alatt egy mindkét oldalán megnyomott lapot értünk, amelyek összehajtanak, hogy így a kilövés egy szakaszát hozzák létre. Klasszikus értelemben 1 ív papír = 16 oldal (meghajtva) ,de napjaink termelés központú nyomdai technológiájában az ívek általában két, négy vagy akár 64 oldalt is tartalmazhatnak, és egy munka állhat több ívbol. A választott hajtási és kötési módszertol függoen az ívek lehetnek egymást követok, vagy nem. Ha nehezebb súlyú, vagy borítóanyagot használnak, általában hornyoljuk (biegelés) mielott az ívet meghajtjuk.

Papírnyomat, kinagyított fotó, plakát stb. szürke lemezre, muanyagra, fára stb. való felragasztása.

Olyan kiadvány, amelynek a fedele 1,5 - 3,5 mm vastag kötészeti lemez egészpapír, egészvászon, félvászon, mubor vagy borborítással. Miért válasszuk a keménytáblás kötést? A keménytáblás kötés olyan könyvet eredményez, amely elegáns és különösen tartós. Ez a legdrágább kötészeti eljárás, de nagy mennyiségnél költséghatékonyan alkalmazható. Ezért a legtöbbször nagy tételben készített könyvek esetén használjuk, illetve olyan dokumentumoknál, amelyeket hosszabb használati időre szántak. Hogyan készül a keménytáblás kötés? A lapokat kötegelt ívekbe szerkesztjük, összegyujtjük és összevarrjuk a nagyobb tartósság érdekében. Ezután a könyvlapokat három oldalukon körülvágjuk. Ezután a belívet egy szövetdarabbal bevonva a gerinc mentén az elozékhez ragasztjuk. Az előzék rögzíti a könyvtestet a táblához. Az előzék a belíveknél magasabb grammsúlyú (rendszerint 120-150 grammos) papírból készülo, általában nyomatlan lappár. Végül a lapokat beragasztjuk a táblába, ami nem más, mint egy kemény, merev anyagú papírlemez, amely a könyv merevítését, erosítését szolgálja. A tábla vastagsága 1,5-3,5 mm közötti. Az így készült könyvek gerince domború, a gerinc mentén két bemélyedéssel. A táblákra végül papír, vászon vagy bőrborítás kerül, amely egyrészről véd, másrészt jobban eladhatóvá teszi a könyvet. A keménytáblás kötés gazdaságosabbá teheto, ha egy puhafedelu könyvre kerül a keménytábla, megtakarítva ezzel az ívek összevarrásának és beragasztásának költségét.

A nyomandó kép részletgazdagságának mértéke. Digitális feldolgozásnál egysége a dpi (dots per inch), vagyis az egy hüvelykre (inch) jutó képpontok száma. Hagyományos fototechnikai (nyomdai) feldolgozásnál egysége a raszter, vagyis az egy négyzetcentiméterre jutó raszterpontok száma.

A nemzeti könyvtáraknak, Magyarországon az Országos Széchényi Könyvtárnak járó kiadványmennyiség. Könyvbol 6, periodikákból 12-18 példány illeti meg az OSZK-t. A nyilvántartásuk az ISBN, illetve ISSN számok segítségével történik.

A kötésmargó a lap fejlécében (tetején), láblécében (alján), kötésében (a hajtás mentén) vagy az éleken (külso lapszél, metszés) elhelyezkedo margók. A kötésmargó egyes részei elvesznek a kötési folyamat során.

A kötészet tulajdonképpen egy kiadvány lapjainak összetartásának biztosítását jelenti. A kiadvány borítója a kötészeti munka befejező eleme, mégis már a tervezés elején fontos elhatározni, hogy milyen típusú kötést használunk. Az, hogy a könyv borítója hogyan kerül elhelyezésre, az alkalmazott kötészeti eljárástól függ. Nyomdánk a kötészeti munkák során számos műveletet végez el: hornyolást készítünk, hajtunk, leválogatunk, tűzünk, ragasztunk, lyukasztunk. A kötészeti eljárás megválasztásánál érdemes figyelembe venni a bekötni kívánt lapok számát, és a használt papír súlyát. Általános szabály, hogy egy irkatűzéses füzetben használható lapok száma 16-18 lehet (vagy másképp 64, illetve 72 oldal, hiszen minden lapon négy oldal kerül elhelyezésre) a papír súlyától függően. A kötészetben a következo kötészeti eljárások alkalmazhatók: ragasztókötés, irkatuzés vagy irkafuzés vagy gerinctuzés, síkra kinyitható vagy mechanikus kötés.

Krétázott, simított papír, főleg képes (fotós, grafikus) anyagok nyomtatására. Fényes és matt változata ismert.

Síknyomtatás, vagyis a nyomólemez fotótechnikai eljárással kerül elkészítésre, se kiemelkedés, se mélyedés nincs a lemez felületén. A nyomatkép a nyomólemezrol rugalmas felület közvetítésével (gumilepedo) kerül a papír felületére. (Off-set jelentése közvetett)

Képfelbontás. A nyomandó kép részletgazdagságának mértéke. Digitális feldolgozásnál egysége a dpi (dots per inch), vagyis az egy hüvelykre (inch) jutó képpontok száma. Hagyományos fototechnikai (nyomdai) feldolgozásnál egysége a raszter, vagyis az egy négyzetcentiméterre jutó raszterpontok száma.

Az a művelet, amikor megfelelő kötészeti gép segítségével az öntapadós papír felső, nyomott rétegét átvágjuk, de az alsó hordozó réteget nem. Így az öntapadós nyomdai matricák, a bemetszés vonalának megfelelően, könnyen leválaszthatóak az alsó hordozórétegről.

A nyomdai termék formára vágása az úgynevezett stanckéssel.